Szaladunk

- Na, megyünk? - kérdem.

- Na, öltözz - mondja.

- Felöltöztem, már rég. Te?

- Jövök.

- Mindig kell várjak rád - mondom.

Elfújta a szél

   Nem bonyolult feladat ez. Egykettőre elintézem. Elmegyek az orvosi rendelőbe, szorongok kicsit a folyóson várakozás közben, kijön a doki, elmondom, hogy apám küldött valami papírért, azt meg is kapom, s máris küldhetem haza a busszal. 

Végre leszálltam

Érkezik a busz, az idős nénik és bácsik könyökkel lökdösik félre a várakozókat, az ajtók fele sprintelve, megfeledkezve reumás fájdalmaikról, mintha az életük múlna azon, hogy a buszra feljussanak.

Köszönök a sofőrnek, aztán nem mondok semmit, csak nyújtom a jegy árát neki, abban bízva, hogy minél előbb meg is kapom a jegyet, s a mögöttem álló fiatalember nem fogja lecsámcsogni kajla fülemet rágózás közben.

Eta néni

    Délután van már, mindjárt jön az uram haza, le kell fussak kenyérért a közértbe. Mindig ilyenkor jut eszembe a legaktívabbnak lenni (tűnni haha), hadd lássa milyen ügyes vagyok. 

Virágok közt

A férjem szerint nem érdemes virágra költeni. Nincsen praktikus haszna, és két napon belül úgy is elhervad. Férfiak... Sebaj! Veszek én virágot magamnak! 

Hagyományos gyereknevelés

Tegnap egy bevásárlóközpontban arra lettem figyelmes, hogy egy apuka türelmetlenül és ingerülten leckézteti a kb. 3-4 éves kisfiát, akinek csak egy bizonyos hátizsák kellett volna.