Sosem fülelek szándékosan, mikor mások beszélgetnek csak, mikor a férjem telefonál, de önkéntelenül is meghallja az ember, mit beszélnek körülötte, és persze, képzeletben részt vesz a párbeszédben, magában válaszolgat, osztja az észt, igen-igen, igazad van, én is így gondolom, vagy, dehogyis!, ezt inkább ne tedd szerintem, stb.
Kering egy vicc/mém a neten: Utálom, hogy nem voltam jelen két idegen vitájának kezdetén, s akkor most nem tudom, hogy kinek a pártján állok. Valahogy én is így.