Megállok az átjárónál, várom, hogy zöldre váltson a lámpa, át kell jutnom a túloldalra. Sokszor azt tapasztalom, hogyha egy lépésre állok meg a járda szegélyétől, akkor is bevágódik valaki elém. Vajon azt hiszik, hogy hamarabb túljutnak, ha egy centire állnak meg az orromtól, megtaposva a lábujjaimat?
Nagyon sietek, majdnem szaladok, mindjárt itt a buszom, ha épp nem az az, ami most állt meg a megállóban. Hamar, siessek, érjem el! Sietnék, ha hagynák. Istenem, de lassan totyognak előttem! Menj máááár, basszus!, mondom magamban, s nézem, amint a buszom elindul a megállóból. A francba!
